Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye. Az évszázadok során főleg kereskedelemmel foglalkozó mezővárosként vált ismertté. Lakóinak száma – Hasznos és Mátrakeresztes városrészekkel együtt – kilencezer fő.
A város a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által közrefogott dombhátra települt. Gyöngyöstől északnyugatra, Tar, Mátraszőlős, Zagyvaszentjakab, Kozárd és Csécse között fekszik.
A város tengerszint feletti magassága 171 méter. A törmelékkúp által alkotott dombhát 10-30 méter magasan emelkedik ki környezetéből, és nyugatról a Zagyva-folyó völgye, keletről pedig a Mátra 700-800 méteres hegykoszorúi határolják. Északról és délről a Zagyva-folyó völgye nyitott. Már a középkorban a város egyik területének legmagasabb pontját a templom és az apátság foglalta el, s tőlük keletre egy törttengelyű főút mellett, majd az ebből kiinduló mellék- és összekötő utak mentén terebélyesedett ki Pásztó városa. Pásztóhoz tartozik Hasznos község a tőle több kilométerre lévő külterületi lakott hellyel, Mátrakeresztessel, régebbi nevén Alsóhutával. Az utóbbi 30 év építkezései főleg a Homok és Fenek nevű dűlőkben folytak, kertes házas beépítéssel. A belváros területén a régi földszintes házak helyén többszintes bérházak épültek.
A Zagyva-völgye az egyik összekötő út az Alföld és a Felvidék között. Ennek középtáján jó domborzati viszonyok mellett, a vulkanikus talaj hamar a szőlőművelés egyik központja lett, amely megalapozta az ezen a tájon lévő települések sorsát.
A Kövecses-patak felduzzasztásával kialakított Hasznosi-tározó, a Zsiló-völgy, a Mátrakeresztesről kiinduló gyalogos ösvények kellemes tájra vezetik a turistákat. Erdői a meleget kedvelő tölgyes, cser, s fentebb pedig gyertyános, bükkös elegyekből állnak. Az ipari üzemek messze vannak, a város levegője tiszta. Termálvize a nyári hónapokban kellemes fürdőzést nyújt.
A város a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által közrefogott dombhátra települt. Gyöngyöstől északnyugatra, Tar, Mátraszőlős, Zagyvaszentjakab, Kozárd és Csécse között fekszik.
A város tengerszint feletti magassága 171 méter. A törmelékkúp által alkotott dombhát 10-30 méter magasan emelkedik ki környezetéből, és nyugatról a Zagyva-folyó völgye, keletről pedig a Mátra 700-800 méteres hegykoszorúi határolják. Északról és délről a Zagyva-folyó völgye nyitott. Már a középkorban a város egyik területének legmagasabb pontját a templom és az apátság foglalta el, s tőlük keletre egy törttengelyű főút mellett, majd az ebből kiinduló mellék- és összekötő utak mentén terebélyesedett ki Pásztó városa. Pásztóhoz tartozik Hasznos község a tőle több kilométerre lévő külterületi lakott hellyel, Mátrakeresztessel, régebbi nevén Alsóhutával. Az utóbbi 30 év építkezései főleg a Homok és Fenek nevű dűlőkben folytak, kertes házas beépítéssel. A belváros területén a régi földszintes házak helyén többszintes bérházak épültek.
A Zagyva-völgye az egyik összekötő út az Alföld és a Felvidék között. Ennek középtáján jó domborzati viszonyok mellett, a vulkanikus talaj hamar a szőlőművelés egyik központja lett, amely megalapozta az ezen a tájon lévő települések sorsát.
A Kövecses-patak felduzzasztásával kialakított Hasznosi-tározó, a Zsiló-völgy, a Mátrakeresztesről kiinduló gyalogos ösvények kellemes tájra vezetik a turistákat. Erdői a meleget kedvelő tölgyes, cser, s fentebb pedig gyertyános, bükkös elegyekből állnak. Az ipari üzemek messze vannak, a város levegője tiszta. Termálvize a nyári hónapokban kellemes fürdőzést nyújt.
Térkép - Pásztó
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |